Alkuszkereső
Aktuális
Kivonulhatnak biztosítók Magyarországról az adó miatt
Megbosszulja magát a bérenkívüli juttatások rendszerének átalakítása
Európai bírálat a biztosítási adónak
Hamarosan megérkezik az uniszex árazás
Hamarosan megérkezik az uniszex árazás
Új kgfb-kampány, új megoldandó problémák
A néhány hónapja még szokványos, a tavalyi rutin szerint zajló kampányra készülő piaci szereplők nyugalmát alaposan felkavarta a baleseti adó bevezetésének bejelentése.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a meghirdetett díjak átlagosan 4-5 százalékkal kerülhetnek a tavalyi szint alá, ám az új adó miatt elkerülhetetlen, hogy az ügyfelek átlagosan mintegy 5 ezer forinttal fizessenek majd többet, mint idén. Emiatt mindenkinek célszerű átszámolnia a díjakat, ám a döntés előtt nem árt óvatosnak lenni, és egyéb szempontokat is körültekintően figyelembe venni.
Hiányos kártörténeti nyilvántartás – sokszor csak az alkusz segíthet
A bónusz-malusz besorolás pontos meghatározása érdekében a korábbi gyakorlat szerint a biztosítók egymástól kérhették le az ügyfelek kártörténetére vonatkozó adatokat. Az új kártörténeti nyilvántartásnak (KÁNYA) az idei év derekán életbe léptetett rendszere azonban más elven működik. Ez egy olyan központi adatbázis, amelybe a biztosítóknak előre fel kell tölteniük ügyfeleik adatait. Biztosítóváltáskor az ügyfél új biztosítója már innen szerezheti meg a besoroláshoz szükséges adatokat.
A probléma az, hogy amennyiben a kárnyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek az adatlekérő biztosítónál lévő információkkal, akkor a kívánt adatok nem hívhatók le. Az új rendszer ugyanis már nem ad lehetőséget a biztosítók közti közvetlen adatcserére. A jogszabály ugyanakkor 60 nap után kötelezi a biztosítót az ügyfél végleges kártörténeti besorolására, ami egyéb adat híján csak A0 lehet. A probléma súlyát jelzi, hogy óvatos becslések is százezer körülire teszik azon ügyfelek számát, akiknek valamelyik személyi adata vagy kötvényszáma eltér a különféle adatbázisokban.
A megoldást Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke az alkuszokban látja: „Az akár hónapokig is elhúzódó ügyintézés veszélyét minimalizálhatja a független alkuszok közreműködése. Megfelelő meghatalmazás birtokában ugyanis az alkusz jogosult közvetíteni az általa képviselt ügyfél adatait a két biztosító között. A FBAMSZ-hoz tartozó alkuszcégek az idei kampányban ezt a lehetőséget már belefoglalják az amúgy is kötelező alkuszi megbízás szövegébe.”
A biztosítást kötő felelőssége
A legfelsőbb bíróság éppen a múlt héten hozott döntést arról, hogy a károsult a felelősségbiztosító mellett a kgfb-vel rendelkező károkozót is perelheti. Mindez a gyakorlatban a fizetőképtelen MÁV ÁBE biztosító ügyfelei által okozott káresemények során fordult és fordulhat elő. Ez a fejlemény akkor is erősíti annak jelentőségét, hogy célszerű megfontoltan választani a kötelező biztosítást kínáló biztosítók közül, ha tudjuk, hogy 2010-től a kártalanítási alap elvileg helytáll a felszámolás alá kerülő biztosítók helyett.
Baleseti adó
A baleseti adó egyik legnagyobb hátulütője, hogy ismét növeli a díjérzékenységet, a szolgáltatás színvonalát újból marginális szemponttá zsugorítva. Bevezetése ráadásul jelentős gyakorlati problémákkal jár, hiszen a díjhirdetés időszakában a biztosítók – jogszabályi háttér nélkül – csak az adó nélküli díjakat hirdethetik meg, miközben a biztosítási időszakban már az adóval terhelt összeget szedik be. Mindez jelentős ügyfél-elégedetlenséggel, pótlólagos ügyintézéssel járhat, ami a biztosítókat és az alkuszokat egyaránt terhelni fogja.
A baleseti adó hatására várhatóan tovább nő a díjeltérés a „jó” és „rossz” ügyfelek között, mivel – ahol erre még lehetőségük van – a biztosítók az utóbbiak felé nagyobb arányban növelhetik a terheket.
Előrejelzések: díjszint és a váltók száma
Biztosítási adó nélkül a FBAMSZ mintegy 4-5 százalékos díjcsökkentést tart lehetségesnek, ami adóval együtt legalább 23-24 százalékos díjemelkedést jelent majd. Bár a díjak a tavalyival összehasonlítható formában, adó nélkül lesznek meghirdetve, máris sok példáját látjuk annak, hogy a piaci szereplők drámai üzenetekkel igyekeznek majd minél nagyobb számban váltásra bírni az ügyfeleket.
A FBAMSZ által tartott szeptemberi biztosításszakmai konferencia résztvevői, biztosítók és alkuszok (akkor még a biztosítási adó ismerete híján) átlagosan 800 ezerre tették az idei kampányban várhatóan szerződést váltó ügyfelek körét. Ma már másképpen látjuk a helyzetet, könnyen ismét 1 millió felett állhat meg a számláló, dacára annak, hogy egy év alatt is – az évközi váltás miatt – autósok százezrei kerültek ki a kampányidőszakból.
Piaci körökben felmerült az a FBAMSZ által is erősen támogatott kezdeményezés, amely törvényileg tiltaná a 60 napnál nagyobb késleltetéssel megkötött szerződéseket. Bár mindez fogyasztóvédelmi oldalról komoly előrelépés lenne, hiszen a sokszor a saját évfordulóikkal kapcsolatban is tájékozatlan ügyfelek eligazodását segítené, a kezdeményezés egyelőre nem került komolyan napirendre.
Eljött az ideje a piaci liberalizáció kiteljesedésének!
„Ennél is nagyobb horderejű kérdés azonban a díjhirdetés jelenlegi gyakorlatának megszűntetése – jelentette ki Papp Lajos. – Tarthatatlan, hogy a jelenlegi szabályozás komoly biztosítótársaságokat kényszerít összességében százmilliárdos szerencsejátékra. Irreális gyakorlat ugyanis egy hihetetlenül árrugalmas piacon elvárni az összes szereplőtől, hogy egy teljes évre vonatkozóan pontosan eltalálják azt a díjszintet, amely mellett minimális nyereséggel, sőt egyes esetekben akár veszteséggel legyenek képesek ügyfeleket szerezni. Meggyőződésünk, hogy a piaci már bőven megérett ennek az áldatlan helyzetnek a racionalizálására, amely az évi többszöri díjhirdetés lehetővé tételében ölthet testet.”
Ugyancsak akut kérdés a flottadíj-hirdetés szabályozása. Jelenleg ugyanis az esetek jelentős részében az a paradox helyzet áll elő, hogy a túlszabályozottság miatt egy gépjárműflotta esetében jobban megéri egyenként biztosítást kötni a flottához tartozó autókra, mint csomagban. Ez a piaci logikának ellentmondó helyzet ráadásul felesleges adminisztrációs terhet jelent az ügyfél, a közvetítő és a biztosító számára. Egyben jó példa arra, hogy a túlszabályozás nem hatékony, a flottabiztosítások szabályozásának terén is szükség van a liberalizáció felé történő elmozdulásra.







