Kockán a polgár pénze

Amennyiben az illetékes országgyűlési bizottság után, az országgyűlési képviselők többsége is rábólint, akkor a jövő esztendőtől az állam tulajdonában álló autókra nem kell kötelező gépjármű felelősségi biztosítást (kgfb) kötni.

Ágh Péter fideszes képviselőnek az adótörvények módosításáról beadott indítványa nyomán - a honatya indoklása szerint - megtakarítások várhatóak a büdzsében, amit kétségbe von az egész biztosítási szakma. Az állam kártérítési felelősségéről napvilágot látott elképzelések legalábbis homályosak.

Az állami gépjárművekre nem kellene kötelező biztosítást kötni, mert az úgy olcsóbb - ez áll Ágh Péter módosító indítványának indoklásában, melyet az egyes adótörvények módosításáról szóló indítványhoz nyújtott be. A javaslat szerint a miniszter rendeletben szabályozhatja az ágazatába tartozó gépkocsik kgfb alóli felmentését, a mögöttes felelősséget vállaló szervet és a káresemény bekövetkezése esetén követendő eljárási rendet szintén a miniszter határozná meg. Az elképzelések szerint létrejön majd egy szervezet, amely az állami gépjárművek által okozott kárügyeket intézi. Az illetékes miniszter a mentesített járművek jegyzékét - a mentesítés előtt - közli az Európai Bizottsággal is. (Erre azért van szükség, mert a kgfb-szerződéseket az unión belül egységesen fogalmazzák meg, hogy a külföldön okozott, illetve elszenvedett kártérítési felelősséget is azonos módon bírálják el.)

A biztosítási szakma nem örül a javaslatnak. Nem azért, mert a kieső bevételeiket sajnálják, hanem attól tartanak, hogy az elmúlt évtizedben kialakult és jól működő rendszert megbontja majd az állami autók kgfb-mentessége. Ezt a véleményt osztja Papp Lajos is. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökét a Népszava arra kérte, hogy mondjon véleményt a várható jogszabály-módosításhoz. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a kgfb-t megkötő gépjármű-tulajdonosok veszélyközösséget alkotnak, több mint négymillió autóst képviselve. Az egyes biztosítótársaságok évről évre a késő őszi kampány idején komoly versenyt folytatnak az ügyfelek megnyerésért. Eddig ennek a veszélyközösségnek voltak tagjai a minisztériumok és háttérintézményeik autósai is. 

A FBAMSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a kgfb-t művelő üzleti biztosítók az évek során jelentős összegeket fektettek be ebbe az üzletágba, létrehozva olyan informatikai rendszereket, ügyfélszolgálatokat, a kárrendezés területén dolgozó apparátust, amely komoly költségek mellett üzemeltethető a fogyasztói elvárásoknak megfelelő szinten. Az államnak az okozott károk megtérítése mellett azokat a költségeket is vállalnia kell, amelyeket egy, a fentiekhez hasonló új intézmény létrehozása és folyamatos működtetése jelent, vagyis az Ágh Péter-féle indok a költségvetés terheinek csökkentéséről erősen megkérdőjelezhető - mondta Papp Lajos. 

A szakember arról is beszélt, hogy valószínűsíthetően nem készült kellően alapos előzetes számítás - egyéni képviselői indítványoknál ez nem is mindig szokás -, hogy mennyibe is kerül az állami autók kivonása a kgfb-rendszerből, és ez vajon megéri-e, vagy az államnak, végső soron az adófizetőknek mekkora többletterhet jelent majd. A biztosításokra kiadott pénzek az állam által tervezhetők, a kockázatok, így az okozott kár után fizetendő összegek mértékének kalkulálása viszont ennél sokkal összetettebb szakmai feladat. Az állam, talán szándéka ellenében, komoly kockázatot vállal - mondta Papp Lajos. Senki nem tud arról, hogy a szakma véleményét kikérték volna.

Az általunk megkérdezett biztosítási szakemberek abban reménykednek, hogy egyes tárcavezetők, ha kellő felelősséget éreznek a rájuk bízott vagyon iránt mégis az üzleti biztosítás mellett maradnak. Felhívták arra is a figyelmet, hogy rengeteg a törvénymódosítási javaslatban a bizonytalanság. Például, ha valaki állami autóval külföldön okoz kárt és nincs különbiztosítása, akkor a kárt szenvedett autós hová fordulhat? Az sem világos, ha itthon okoz külföldi rendszámú gépkocsiban kárt, akkor ki fog téríteni.