1. § A Szövetség neve:

Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége
Rövidítve: FBAMSZ
Angolul: Association of Independent Insurance Brokers in Hungary
Németül: Verband Unabhängiger Versicherungsmakler in Ungarn


2. § A Szövetség székhelye:

1087 Budapest, Könyves K. krt. 76.

3. § A Szövetség célja:

A Szövetség nyereségérdekeltség nélkül, az alább felsorolt célok érdekében fejti ki tevékenységét:
(1) A biztosítási alkuszok szakmai tevékenységével kapcsolatos érdekképviselet, amely az egyes tagok érdekképviseletét is magában foglalja, ide értve különösen az egyes tagok harmadik személyekkel szembeni olyan igényeinek érvényesítését, amelyek a biztosítási alkuszok széles körét érintő elvi szakmai kérdést vetnek fel, valamint fellépést a tisztességtelen verseny ellen. Az érdekképviselet kiterjed a tagok képviseletének hatóságok és bíróságok előtti ellátására, amennyiben azt jogszabály a Szövetség számára lehetővé teszi.
(2) Biztosítókkal való egyeztetés, így különösen az alkuszok széles körét érintő minta-megállapodások előkészítése, feltételrendszerének kialakítása, egyeztetése.
(3) A nyilvánosság tájékoztatása a biztosítási alkuszi tevékenység gazdasági jelentőségéről, szerepéről, továbbá a bizalom erősítése ezekkel a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban, a szakmai jó hírnév biztosítása.
(4) A Szövetség társadalmi szintű és nagyobb közösségek érdekeit szolgáló ügyekben hatóságoknak, más szakmai szövetségeknek, társadalmi és hírközlő szervezeteknek a Szövetség munkájáról, biztosítási szakkérdésekről tájékoztatást ad.
(5) Folyamatos kapcsolattartás a Magyar Biztosítók Szövetségével, valamint a Szövetség tagjait érintő ügyekben és kérdésekben illetékes minisztériumokkal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, szakmai és egyéb társadalmi szervezetekkel. A független biztosítási alkuszi szakmát érintő jogalkotásban való részvétel és véleménynyilvánítás a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltak szerint.
(6) Szakmai tanácsadás a Szövetség tagjai részére, szakosított tanácsadói útján. Eseti szakvélemény készítése és szaktanácsadás nem minősül vállalkozási tevékenységnek és az ügyintéző, a képviseleti szerv és a Szekció akkor élhet vele, ha a Szövetség érdeke ezt megkívánja.
(7) A Szövetség tagjainál foglalkoztatottak szakmai ismereteinek elmélyítése, szakmai képzése valamint szakmai sajtó- és propagandamunkán keresztül a független biztosítási alkuszi tevékenység társadalmi elismertségének növelése.
(8) Fellépés a tisztességtelen verseny ellen.
(9) A VI. fejezetben szabályozott tevékenységi alapelvek és a VII. fejezetben szabályozott etikai szabályok betartatása a tagokkal.
(10) Kapcsolattartás a külföldi és a nemzetközi szakmai érdekképviseleti szervekkel, ezen keresztül a szakma felkészültségének folyamatos elősegítése az Európai Unió követelményrendszeréhez. (11) A Szövetség a Közgyűlés felhatalmazása alapján elláthat egyéb feladatokat is a rá vonatkozó jogszabályi keretek között.

4.§ A biztosítási alkusz:

A biztosítási alkusz azon fél megbízásából közvetít biztosítási (viszontbiztosítási) szerződést, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a szerződő vagy a biztosított (viszontbiztosított) pozíciójába kerül (a továbbiakban: ügyfél). A biztosítási alkusz eljárása során - a szakmai szabályok megtartása mellett - az ügyfél utasításait, továbbá ismert, vagy felismerhető érdekeit köteles szem előtt tartani. A biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles az ügyfél tájékoztatása alapján pontosítani az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a közvetítő által a biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják. A megbízás keretei között törekednie kell arra, hogy az ügyfél részére a reálisan megvalósítható optimális biztosítási portfoliót állítsa össze, akár a biztosítók által kínált módozatok felhasználásával, akár egyedi szerződés kidolgozása útján. Az alkusz az ügyfél részére - amennyiben ez az eset körülményei között lehetséges - a kockázat elvállalása szempontjából teljesítőképes több biztosító, kielégítő mennyiségű ajánlatát tartozik beszerezni, valamint szakmai szempontból véleményezni. Az alkusz a megkötött biztosítást kezeli, továbbá az ügyfél érdekében közreműködik a kárügyintézésben is.

5.§ Az alkusz függetlensége:

Az alkusz a biztosítási piac önálló - gazdaságilag és jogilag független - résztvevője, aki tevékenységét az alkuszi megbízás alapján, saját kockázatára végzi. Az alkusz függetlenségével nem fér össze, hogy alkuszi tevékenységet folytató társaságban biztosító - vagy annak alkalmazásában álló személy - közvetlenül, vagy közvetve érdekeltséggel rendelkezzék, illetve az alkuszi tevékenységben olyan személy is részt vegyen, aki egyidejűleg biztosító alkalmazásában áll.

6.§

Az e fejezetben meghatározottak vonatkoznak az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő Magyarországi fióktelepe útján végzett alkuszi tevékenységre is.

7.§ A tagsági viszony keletkezése:

(1) A tagok belépése a Szövetségbe önkéntesen történik.
(2) A Szövetség tagja lehet minden olyan, biztosítási alkuszi tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyével folytató gazdasági társaság, illetve az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező biztosítási alkusz Magyarországi fióktelepe, amely a jelen Alapszabályt és a Szövetség Közgyűlése által megfogalmazott szakmai és etikai követelményeket magára nézve kötelezőnek ismeri el, tagdíjfizetési és adatszolgáltatási kötelezettséget vállal, és tagfelvételi kérelmét a Szövetség Elnöksége elfogadta.


A Szövetség az egyes tagok tagfelvételi kérelemben adott önkéntes hozzájárulása alapján, az ott meghatározott adatok tekintetében, a tagokról nyilvántartást vezet.
(3) A tagfelvételi kérelmet a Szövetség által rendszeresített nyomtatványon, magyar nyelven kell benyújtani, nyilatkozva arról, hogy:

A felvételt kérő rendelkezik a független biztosítási alkuszi tevékenység folytatásához szükséges, a biztosítási törvényben és más jogszabályokban előírt feltételekkel.
A felvételt kérő társas vállalkozás, illetve az annak keretében tevékenykedő személyek vonatkozásában harmadik személy felé nem áll fenn olyan közvetlen jogi vagy gazdasági kapcsolat, amely függetlenségüket befolyásolhatja.
A felvételi kérelemben a felvételt kérő nyilatkozik arról, hogy a Szövetség Alapszabályát megismerte és elfogadja.
A kérelmezővel szemben nem folyik csőd-, vagy felszámolási eljárás.
A felvétel iránti kérelmet az arra jogosult nyújtotta be.


(4) A kérelem elintézése:

A tagfelvételi kérelemről az Elnökség a következő Elnökségi ülésen, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül alakszerű határozattal dönt. A Főtitkár a határozatot haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek.

A felvételi kérelem Elnökség által történt elfogadása után a kérelmező köteles a belépési nyilatkozatot aláírni és a rá eső időarányos (belépési) tagdíjat egyidejűleg megfizetni.

Amennyiben az Elnökség megállapítja, hogy a kérelemben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, vagy az Elnökség tudomása szerint a felvételét kérelmező biztosítási alkusz tevékenysége nem felel meg az alkuszi tevékenységre előírt jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a szövetség etikai előírásainak, a felvételi kérelmet elutasítja. A felvételi kérelem Elnökség általi elutasítása esetén a felvételt kérelmező a soron következő Közgyűléshez a Főtitkár útján eljuttathatja kifogását. A Közgyűlés, a kérelmező és az Elnökségi tagok meghallgatása után, kétharmados szótöbbséggel dönt a kérelmező tagfelvételi kérelméről.

8.§ A tagsági viszony megszűnik:

(1)

  (a)A tag bejelentése alapján azon a napon, amikor a tag kilépési szándékáról szóló írásbeli nyilatkozat a Szövetséghez beérkezik;

  (b)Az Elnökség írásbeli kezdeményezésére és az ok megjelölésével, a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott kizáró határozatával, ha a tag a jelen Alapszabályban, illetve a Közgyűlés határozataiban rögzített, adatszolgáltatásra, valamint tagdíjfizetésre vonatkozó kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti a felszólítást követő 60 napon belül. Az Elnökség kezdeményezheti a tagdíj tartozás behajtását. A tagdíjfizetésre vonatkozó írásbeli felszólítás eredménytelensége esetén, a felszólítást követő 60. napot követően az Elnökség dönt a tagdíjtartozás behajtásáról is, mely esetben a tagdíjtartozás érvényesítéséhez szükséges lépések megtételéről az Elnök gondoskodik.

  (c)Az Elnökség vagy a tagok egyharmadának írásbeli kezdeményezésére és az ok megjelölésével, a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott kizáró határozatával, ha a tag magatartása előzetes írásbeli figyelmeztetés ellenére is ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel. Az érintett tag a kizárás kérdésében nem szavazhat.

(2) A Közgyűlés kizárás tárgyában hozott határozatának felülvizsgálatát a tag, a határozat közlésétől számított 30 napos, jogvesztő határidőn belül, a Fővárosi Bíróságtól kérheti. A keresetindítás a kizárás tárgyában hozott határozat végrehajtására halasztó hatállyal nem bír.
(3) Az Elnökség tagsági jogviszony megszűnését megállapító határozatával, ha a Felügyelet jogerős határozatában megállapította, hogy a tagnál a független biztosítási alkuszi tevékenység folytatásához szükséges, jogszabályban előírt feltételek már nem állnak fenn, vagy a tag tevékenységi engedélyét egyébként jogerősen visszavonta.
(4) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a kilépő vagy kizárt tag az egész évre befizetett tagsági díj időarányos részét visszakövetelheti. A tagsági jogviszony megszűnése nem érinti a tag hátralékos tagdíjfizetési kötelezettségét, mely a tagsági jogviszony megszűnésétől függetlenül továbbra is fennáll és az Elnökség döntése alapján a volt taggal szemben érvényesíthető.


9.§ A tagok jogai:

(1) A Szövetség a demokratikus önkormányzat elve szerint működik, szervezetének működése során biztosítja, hogy a tagegyenlőség alapelve maradéktalanul érvényesüljön, és a Szövetség tagjai egyenlő jogokat élvezzenek.
(2) A Szövetség tagja jogosult:

  A létesítő okirata szerinti törvényes képviselője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező ügyleti képviselője útján a Szövetség legfőbb szervének munkájában - véleménye szabad kinyilvánításával és szavazati joga gyakorlásával - és rendezvényein közvetlenül részt venni. Minden tagnak egy szavazati joga van.
  A Szövetség tisztségviselőit megválasztani, és megválasztása esetén ilyen tisztséget betölteni. A Szövetségen belül tisztségviselő - a Főtitkár kivételével - csak a tagnak a létesítő okirat szerinti törvényes képviselője, illetve a független biztosításközvetítői tevékenység irányítója (a tag szakmai vezetője) lehet.
  Kezdeményezni valamely kérdés napirendre tűzését a Szövetség Közgyűlése által történő megtárgyalás és határozathozatal céljából.
  A Közgyűlést, az Elnökségét és a Szekciókat javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni.
  Megismerni a Szövetség költségvetését, gazdálkodását, az ügyintéző és képviseleti szerveknek, valamint a Szekcióknak a Szövetség céljai érdekében kifejtett munkáját, és ezekről az Elnökségtől írásban tájékoztatást kérni.
  A Szövetség szolgáltatásait igénybe venni.
  A Szövetség szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadni.
  Az Elnökségnél egyeztetést kezdeményezni abban az esetben, ha a Szövetség más tagjával üzleti vagy egyéb gyakorlati kérdésben nézetkülönbsége támadt.
  A Szövetségi tagságát a vállalkozás fejléces ügyiratain, honlapján feltüntetni.


10.§ A tagok kötelezettségei:

(1) A Szövetség működése során érvényesül a tagok jogainak és kötelezettségeinek összhangja. Ez azonban nem sértheti a tagok egyenlőségének elvét.
(2) A Szövetség tagja köteles:

  A Szövetség célját támogatni és munkájában részt venni, segíteni a Szövetség ügyintéző, képviseleti és egyéb szerveinek munkáját.
  Tevékenységét a Szövetség céljaival összhangban, a Szövetség Alapszabálya és a Közgyűlési határozatok betartásával, ajánlásai figyelembe vételével, a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva, a független biztosítási alkusztól elvárható gondossággal kifejteni,
  Tartózkodni minden olyan magatartástól, ami ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel, és ami a független biztosítási alkuszok szakmai hírnevét sértheti.
  A jelen Alapszabály VI. fejezetében rögzített tevékenységi alapelveket és a VII. fejezetben foglalt etikai szabályokat betartani.
  Tagdíjfizetési és költség-hozzájárulási kötelezettségét teljesíteni.
  A Szövetség részére évente megküldeni a PSZÁF felé teljesítendő felügyeleti adatszolgáltatás másolati példányát.
  A Közgyűlés döntése alapján a Szövetség részére történő adatszolgáltatás tartalma, indokolt esetben, eltérhet a PSZÁF felé teljesítendő, jogszabályban meghatározott felügyeleti adatszolgáltatástól.

11.§ A Szövetség bevételeivel nyereségérdekeltség nélkül gazdálkodik.

(1) A Szövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

A Szövetség - céljai megvalósítása és működési feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A Szövetség gazdálkodása non-profit jellegű. Számviteli nyilvántartását, könyvelését a non-profit szervezetekre előírt szabályok szerint vezeti.

A Szövetség a gazdasági, vállalkozási tevékenységből eredő bevételeit, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó közvetlen költségeit elkülönítetten tartja nyilván.

A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok - a tagdíjfizetésen és a Közgyűlési döntésen alapuló hozzájárulási kötelezettségükön túl - a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.

(2) A Szövetség bevételei:

A Szövetség tagjai által fizetett tagdíjak. Az éves tagdíj a tag által a tárgyévet megelőző évben realizált, biztosítási alkuszi tevékenységből származó jutalékokból és megbízási díjakból eredő árbevétele minden megkezdett tízmillió forintja után a rendes éves Közgyűlés által elfogadott éves gazdálkodási tervben (költségvetés) meghatározott sávonkénti összegeknek, valamint a tagság egészét vagy széles körét érintő kérdésekben igénybe vett szakértői tevékenységek fedezetéül külön meghatározott tagdíjnak az összege. Az így kiszámított tagdíj nem lehet kevesebb, mint a költségvetésben megállapított minimális tagsági díj és nem haladhatja meg a költségvetésben megállapított maximális tagsági díj mértékét. A tagdíjfizetési kötelezettség a tagot időarányosan terheli. Amennyiben a tárgyévre benyújtott gazdálkodási terv az éves rendes Közgyűlésen nem kerül elfogadásra, úgy a tagdíjfizetési kötelezettség mértékét a legutolsó érvényes, Közgyűlés által elfogadott szabályok szerint kell megállapítani. A tagdíj megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás. Minimális tagsági díj megfizetésére köteles az az újonnan belépő tag is, amelynek a tagfelvételi kérelmét megelőző évben biztosítási alkuszi tevékenységből nem származott árbevétele. Valamely konkrét rendezvényre befizetett költség-hozzájárulások a rendezvényen résztvevők részéről. A Szövetség bevételét képezik továbbá a kapott szponzori díjak, az oktatási tevékenységből, és egyéb szolgáltatásnyújtásból származó bevételek. Az egyes rendezvények részvételi és eseti szponzorációs díjai. A Szövetség tevékenységével kapcsolatos egyéb bevételek (pl. pályázatból származó bevétel).

(3) A Szövetség kiadásai: Működési költségek A Szövetség megalakulásával, esetleges átalakulásával kapcsolatos költségek, egyéb változás-bejelentéssel járó kiadások. A rendezvények lebonyolításának költségei Egyéb költségek, kiadások (pl. szponzoráció, pályázat, hirdetés).

(4) A Szövetség gazdálkodását az Elnökség irányítja, a Közgyűlés által az éves rendes Közgyűlésen elfogadott gazdálkodási terv alapján. Az előző évi gazdálkodást a Szövetség legfőbb szerve ellenőrzi az Elnökség által a rendes Közgyűlést megelőző 15 nappal benyújtott éves beszámoló alapján, és azt egyszerű többséggel hagyja jóvá.

A gazdálkodás ellenőrzését a Közgyűlések közötti időszakban a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság végzi.

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működési elvét, létszámát, feladatait, jogkörét az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés határozza meg. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel három éves időszakra választja meg.

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság éves munkáját a bizottság beszámolója alapján a Közgyűlés hagyja jóvá. A gazdálkodás ellenőrzése körében, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság hatásköre kiterjed a Főtitkár által a napi ügymenettel összefüggésben végzett gazdálkodás és pénzkezelés ellenőrzésére is.

(5) A Főtitkár köteles a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretein belül az Elnökség irányításával gazdálkodni. A Főtitkár önálló kötelezettségvállalási joga ügyletenként 500.000 forint értékhatárig terjed, az ezen értékhatáron felüli kötelezettségvállaláshoz 2.000.000 forint értékhatárig a Szövetség Elnöke, minden egyéb esetben az Elnökség előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges.
(6) A Főtitkár az eltelt időszak (5) bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásokról minden Elnökségi ülésre köteles írásbeli beszámolót készíteni.

12.§

A Szövetség szervei:

  a Közgyűlés,
  az Elnökség,
  a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, és
  a Szekciók


A Szövetség tisztségviselői:

  a Szövetség Elnöke,
  az Elnökségi tagok, és
  a Főtitkár.


13.§ A Közgyűlés

(1) A Szövetség legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

(2) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:


az Alapszabály megállapítása és módosítása,
az Elnökség előző év gazdálkodásáról szóló beszámolójának és a következő év gazdálkodási tervének (költségvetés) elfogadása,
az Elnökség beszámolójának elfogadása és ügyrendjének jóváhagyása,
a Szövetség megszűnésének és vagyonfelosztásának, valamint más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, úgyszintén feloszlásának kimondása,
az Elnökség által elutasított tagfelvételi kérelem ellen benyújtott kifogás elbírálása, a tag kizárása,
az ügyintéző és a képviseleti szervek (tisztségviselők), a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megválasztása és visszahívása, ügyrendjük jóváhagyása,
döntés független biztosítási alkusz állami kitüntetésre való felterjesztéséről.
a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának jóváhagyása.
A Közgyűlés határozathozatalához az a., d. és e. pontokban felsorolt kérdésekben, valamint a b. pont alatt a következő év gazdálkodási tervének (költségvetés) elfogadása során a tagdíj, valamint a szakértői tevékenységek fedezetéül külön meghatározott tagdíj összegének meghatározásakor, a határozatképes Közgyűlés kétharmados szótöbbsége, egyébként egyszerű szótöbbsége szükséges.
(3) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá minden más kérdés, amit a Közgyűlés határozatával hatáskörébe von, vagy amit az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(4) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, (rendes Közgyűlés) amelynek időpontja minden év első negyedévére esik. A Közgyűlést a Szövetség Elnöke hívja össze.

(5) A Közgyűlés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a tagok egynegyede is indítványozhatja (rendkívüli Közgyűlés). Az Elnök a Közgyűlést akkor is összehívja, ha az a Szövetség érdekében bármely okból szükséges (rendkívüli Közgyűlés).

(6) A Közgyűlésre szóló meghívót, valamint egyidejűleg a napirendet legkésőbb a Közgyűlés megtartását megelőzően 30 nappal, rendkívüli Közgyűlés esetén 15 nappal, írásban ki kell küldeni a tagoknak.



A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

a Közgyűlés összehívásának módját (éves rendes, rendkívüli),
a Közgyűlés időpontját, helyét,
a megtárgyalandó napirendi pontokat,
figyelmeztetést a Közgyűlés határozatképességének szabályaira,
határozatképtelenség esetére kitűzött, megismételt Közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását.
A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott Közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is. A Közgyűlés összehívásáról szóló értesítést (meghívó) a Szövetség Elnöke vagy az általa felhatalmazott Elnökségi tag írja alá. A jelen Alapszabály alkalmazásában a Szövetség Elnöke írásbeli értesítésének minősül az is, ha a Közgyűlésről szóló meghívót, a napirendet, az előterjesztést, a Közgyűlés összehívásra vonatkozó indítványt a tagok Szövetség által nyilvántartott elektronikus címeire megküldi.
(7) A tag vagy a Szekció, írásban javaslatot tehet a soron következő rendes Közgyűlés napirendjére, a rendes Közgyűlés napirendjét tartalmazó meghívó kézhezvételét követő 8 napon belül, az Elnökséghez címezve. Ilyen esetben az Elnökség köteles a javaslatot valamint a szükséges előzetes tájékoztató adatokat és információt 15 nappal a rendes Közgyűlést megelőzően közzétenni. Arról, hogy a tag vagy a Szekció által a fentiek szerint javasolt kérdést a Közgyűlés napirendjére tűzi-e, napirend előtt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.


(8) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele, a létesítő okirat szerinti törvényes képviselője vagy szavazati jog gyakorlására szóló írásbeli meghatalmazással rendelkező ügyleti képviselője útján jelen van. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazati joga van. A határozatképtelenség miatt elnapolt és azonos napirenddel összehívott Közgyűlés (megismételt Közgyűlés) a képviselt tagok számától függetlenül Źhatározatképes. A megismételt Közgyűlés nem vehet fel a napirendjére olyan új pontot, mely a meghívóban nem szerepelt, illetve a meghívóban eredetileg szerepelt "egyebek" napirendi pontot nem tárgyalhat.

A határozatképesség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni azt a tagot, amely az érintettsége okán az adott kérdésben nem szavazhat.

(9) A Közgyűlésen a határozathozatal nyílt szavazással történik. A Szövetség tisztségviselőinek jelölése nyílt szavazással, megválasztásuk és felmentésük titkos szavazással történik. A Közgyűlés bármely tag indítványára egyszerű szótöbbséggel dönt esetenként titkos szavazás elrendeléséről.

(10) Az Elnökség felhívására a tagok - a (2) bekezdés d), e) és f) pontjaiban felsorolt kérdéseket kivéve - írásban is gyakorolhatják szavazati jogukat és az ilyen szavazással hozott határozat is a Közgyűlés határozatának tekintendő (ülésen kívül javasolt határozat). Ilyen esetben nincs helye eseti titkos szavazás elrendelésének.

Az Elnökség az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét legalább nyolcnapos határidő kitűzésével, az írásbeli szavazás feltételeivel és módjával együtt, írásban közli a tagokkal, akik szavazatukat írásban gyakorolják. A határozatot a kitűzött határidő leteltét követő napon kell meghozottnak tekinteni. Az Elnökség a határidő leteltét követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja a tagokat a szavazás eredményéről, mellyel egyidejűleg a részletes szavazati listát is közzéteszi.

Ha a tagok egynegyede kéri, az Elnökség összehívja a Közgyűlést a határozattervezet megtárgyalására.
(11) A rendes, rendkívüli és megismételt Közgyűlést a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök vezeti. A Közgyűlésről a Főtitkár jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévő tagokat, továbbá a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számával együtt. A jegyzőkönyv készülhet hangfelvétel alapján is. A jegyzőkönyvet, ideértve a hangfelvétel alapján készített jegyzőkönyvet is, a Közgyűlés által megválasztott két tag hitelesíti. A Főtitkár a jegyzőkönyv másolatát, a Közgyűlést követő nyolc napon belül, valamennyi tagnak megküldi. A Közgyűlési határozatok nyilvántartásba vételéről a Főtitkár gondoskodik. A Közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni, és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A határozat száma után fel kell tüntetni a határozat meghozatalának dátumát (pl. 1/2005. (II. 21.) Kgy. hat.).

(12) A Közgyűlés határozatait az alábbiak szerint kell közölni: Az egyes tagok ügyében hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a Főtitkár gondoskodik.

A határozatokat egyébként hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt a határozat meghozatalának időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a Szövetség székhelyén található hirdetőtáblán és közzé kell tenni a Szövetség Internetes honlapján. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a közzététel időpontját is. A határozatot a közzététel napjától számított 30. napon kell közöltnek tekinteni

14.§ Az Elnökség

(1) A Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve az öttagú Elnökség. Az Elnökség munkáját a tagok által e tisztségre közvetlenül választott Elnök irányítja (a Szövetség Elnöke).
(2) A Szövetség Elnökét és az Elnökség tagjait név szerint a Közgyűlés jelöltjei közül titkos szavazással három évre választják. A lelépő Elnökségi tag újraválasztható.
(3) Az Elnökségi tagság megszűnik:


a tag lemondásával,
a megválasztási idő lejártával,
a Közgyűlés által történő visszahívással,
az Elnökségi tag által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya megszűnésével,
az Elnökségi tagnak az általa képviselt Szövetségi taggal létesített jogviszonya megszűnésével, vagy megváltozásával, azzal, hogy ilyen esetben az Elnökségi tagság a következő (rendes vagy rendkívüli) határozatképes Közgyűlés napján szűnik meg,
a tag elhalálozásával.
A a., d. és e. pont esetén az Elnökség bármely tagja a rendkívüli Közgyűlést összehívja.
(4) A Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta egy alkalommal ülést tart. Az Elnökség ülésein a Főtitkár tanácskozási joggal részt vesz, szavazati joga azonban nincs.


Az Elnökség üléseire, az egyes napirendi pontok megvitatásához, a Szövetség Elnöke tanácskozási joggal a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.

Az Elnökség munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a Szekciók választott képviselői is.

Az Elnökség ülésein a Szövetség tagjai megfigyelőként részt vehetnek.

Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg és köteles azt legkésőbb a Közgyűlés megtartását megelőzően 15 nappal a tagok részére megküldeni. Az Elnökség ügyrendjét a Közgyűlés hagyja jóvá.
(5) Az Elnökség akkor határozatképes, ha a Szövetség Elnöke és két Elnökségi tag, vagy - a Szövetség Elnöke távollétében - az Elnökség valamennyi többi tagja jelen van. Az Elnökség ülésein a tagok közvetlen nyílt szavazással döntenek az ülés napirendjén szereplő kérdésekről. Szavazategyenlőség esetén a Szövetség Elnökének szavazata dönt. Ha a jelen Alapszabály másként nem rendelkezik, az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(6) Az Elnökség üléseiről a Főtitkár jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az Elnökségi ülés helyét és idejét, a jelenlévő tagokat, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számával együtt. A jegyzőkönyv készülhet hangfelvétel alapján is. A Főtitkár gondoskodik a jegyzőkönyv megőrzéséről és a határozatok nyilvántartásba vételéről, melyeket évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A határozat száma után fel kell tüntetni a határozat meghozatalának dátumát (pl. 1/2005. (II. 21.) Eln. hat.). Az Elnökség határozatait a Szövetség tagjai bármikor megtekinthetik.

(7) Az Elnökség minden olyan kérdésben jogosult dönteni, állást foglalni, ami nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség feladata továbbá, hogy gondoskodjék az egyeztető tárgyalások lebonyolításáról a biztosítási alkuszok között - üzleti és egyéb gyakorlati kérdésekben - fennálló nézetkülönbségek esetén.

(8) Az Elnökség hagyja jóvá a Szekciók megalakulását és ügyrendjét, és az évi rendes Közgyűlésen beszámol azok előző évi tevékenységéről.

(9) Az Elnökség gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetséggel munkaviszonyban álló munkavállalók felett, ezen munkáltatói jogát azonban átruházhatja a Főtitkárra.

(10) Az Elnökség köteles az év első Közgyűlésének megtartását megelőzően 15 nappal az előző év tevékenységéről szóló beszámolóját a tagok részére megküldeni.

15.§ A Főtitkár

(1) A Főtitkárt az Elnökség teljes tagságának legalább kétharmados szótöbbséggel hozott döntése alapján nevezi ki. A Főtitkár tisztségét a Szövetséggel kötött határozatlan idejű munkaszerződés keretében látja el. A Főtitkár feletti munkáltatói jogokat a Szövetség nevében az Elnökség gyakorolja.
(2) Az Elnökség a Főtitkár munkaviszonya rendes vagy rendkívüli felmondással történő megszüntetésének jogát az Elnökség teljes tagságának legalább kétharmados szótöbbséggel hozott döntése alapján gyakorolhatja. Az Elnökségi határozat meghozatalától a munkaviszony megszűnéséig a Főtitkár munkaköri kötelezettségeinek köteles eleget tenni, önálló képviseleti joga azonban szünetel, feladatait az Elnökség kijelölt tagja látja el.
(3) A Főtitkár kötelezettségei:

ellátja a Szövetség Elnökségének és Elnökének tevékenységével kapcsolatos titkársági feladatait,
gondoskodik a Közgyűlés megszervezéséről és lebonyolításáról, ennek keretén belül arról, hogy a Közgyűlésekről jegyzőkönyv készüljön, a határozatok nyilvántartásba vételre és kihirdetésre (közzétételre) kerüljenek, és a határozatképességhez kapcsolódó szabályok maradéktalanul érvényesüljenek.
nyilvántartja a Szövetség tagjait,
gondoskodik a számviteli rend betartásáról, a költségvetés alapjául szolgáló bizonylatok megőrzéséről,
előkészíti az Elnökség beszámolóját az előző év gazdálkodásáról és a következő év gazdálkodására vonatkozó tervet.
kezeli a tagdíjbefizetéseket,
a napi ügyletmenethez szükséges mértékben jogosult pénzkezelésre és gazdálkodásra,
számlák kezelése és nyilvántartása,
gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetség szervezetén belül,
és minden olyan feladat, mellyel az Elnökség a Szövetség céljainak elérése érdekében megbízza.

16.§ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

(1) A Szövetség gazdálkodásának ellenőrzését Pénzügyi Ellenőrző Bizottság látja el. A bizottság az üzleti év végén elkészíti az előző év gazdálkodásáról szóló jelentését, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.
(2) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság három rendes tagból és két póttagból áll. Rendes- és póttagjait az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választja három évre a Szövetség tagjai létesítő okirat szerinti törvényes képviselői közül. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság rendes tagjai közül választja meg a bizottság elnökét.
(3) Ha az üzleti év során a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya megszűnik, illetve ha a bizottság elnöke vagy tagja egyébként lemond bizottsági tagságáról, helyébe az ABC szerint következő póttag lép a pénzügyi év hátralévő részére.


Ha az üzleti év során a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya szűnt meg, a kiegészült bizottság új elnököt választ.

Ha az üzleti év közben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai száma póttagokkal együtt három alá csökken, az Elnökség két póttag megválasztása céljából összehívja a Közgyűlést.

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és az Elnökség hagyja jóvá.

17.§ A Szekció

(1) A Szekció a Szövetségen belül területi vagy szakmai alapon, önszerveződéssel, és az Elnökség jóváhagyásával létrejött testület. A Szekció létrehozásához legalább öt tag szükséges. Az Elnökség elutasítja a Szekció létrehozását, amennyiben az a Szövetség céljaival nem egyeztethető össze. A Szekció lehet állandó vagy eseti jellegű.

A Szekciót kezdeményező és alapító tagok maguk közül választanak elnököt.

A Szekció ügyrendjét maga állapítja meg, és az Elnökség hagyja jóvá.

Az állandó Szekció havonta egyszer, az eseti Szekció szükségszerűen ülésezik.

A Szekció elnöke gondoskodik a Szekció munkájának és eredményeinek az Elnökséggel való megismertetéséről.

(2) A szekció

célja elérése érdekében, egyeztetett álláspont alapján előkészítő, véleményező és javaslattevő feladatot lát el az Elnökség részére,
tagjai közül képviselőt választ, akik az Elnökség munkájában tanácskozási joggal részt vesznek,
írásban, javaslatot tehet a soron következő rendes Közgyűlés napirendjére,
eseti szakvéleményt készít,
szaktanácsadást nyújt.

(3) A Szekció tevékenységéről az Elnökségnek számol be. Az Elnökség a Szekció tevékenységét a Közgyűlésnek az előző év tevékenységéről szóló írásbeli beszámolójában mutatja be..

18.§ Az alapelvek célja:

(1)A biztosítási alkuszokba vetett bizalom erősítése és a Szövetségi tagok hazai és nemzetközi versenyképességének növelése érdekében nélkülözhetetlen a biztosítási alkuszi tevékenység azon alapelveinek önszabályozás keretében való meghatározása, melyek valódi garanciáját jelentik annak, hogy az alapelvek betartásával működő független biztosításközvetítőtől valóban pártatlan és minden befolyástól mentes, magas színvonalú szakmai hozzáértésen, a jó gazda és kereskedő gondosságán, valamint a tevékenység átláthatóságán alapuló tisztességes és prudens eljárás, szaktanács és képviselet várható el, mely biztosítja az ügyfelek szakszerűen feltárt igényeinek, érdekeinek, valamint valós kockázati viszonyainak megfelelő magas színvonalú szolgáltatások nyújtását.

(2)Az (1) bekezdés szerinti célok és értékek meghatározásával a Szövetség célja az, hogy a biztosítási alkuszi tevékenység hazai és külföldi jogi szabályozása keretében, hatósági felügyelete során és bírósági gyakorlata révén meghatározott, illetve kialakított szigorú magatartási és szakmai szokásokat, elvárásokat és előírásokat összefoglalja, a hazai biztosítási piac minden résztvevőjével, az ügyfelekkel, a hatóságokkal, továbbá a bíróságokkal elfogadtassa, és azokat a Szövetség tagjai körében általános érvényű, a Szövetség minden tagja által kötelezően követendő tevékenységi alapelvvé tegye.

(3)A jelen fejezetben foglalt alapelvek, továbbá az alapelvek körében megállapított elvárások és előírások nem érintik a biztosítási alkuszi tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazását. A biztosítási alkusz mindenkor a hatályos jogszabályok alapján és a jelen fejezetben foglalt alapelvek betartásával köteles tevékenységét végezni.

Az alkuszi megbízás teljesítése

(4)A biztosítási alkusznak rendelkeznie kell a piac megfelelő ismeretével, tevékenysége magas színvonalú szakmai hozzáértésen, a jó gazda és kereskedő gondosságán, az átláthatóság és a függetlenség elvén, valamint felelős, integrált és az üzletszerzők megfelelően szervezett és ellenőrzött tevékenységére épülő cégszerű működésen kell, hogy alapuljon.

(5)A biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosítási alkusz köteles szakszerűen felmérni és pontosítani az ügyfél igényeit, szükségleteit, valamint kockázati viszonyait. Ha az ügyfél gazdálkodó szervezet, a szükséges mértékben a biztosítási alkusz törekedni köteles az ügyfél gazdasági tevékenységének és működésének megismerésére és az ügyfél ahhoz kapcsolódó egyéni kockázati viszonyainak a feltárására.

(6)Az alkusz szolgáltatása akkor prudens és szakszerű, ha a biztosítási szerződés megkötését követően is figyelemmel kíséri az ügyfél szükségleteit és kockázati viszonyait, a szükséges esetben felhívja az ügyfél figyelmét a meglévő biztosítási szerződések átdolgozásának, vagy újabb biztosítási szerződések megkötésének a szükségességére, közreműködik az ügyfelet ért károk szakszerű és az ügyfél számára kedvező rendezésében, valamint az ügyfél kockázatait elvállaló biztosító(k) hozzájárulásával az ügyfél által fizetendő biztosítási díjak kezelésében.

(7)A biztosítási alkusz az ügyfél feltárt igényeinek, szükségleteinek és kockázati viszonyainak megfelelő biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni és ajánlatot beszerezni. Ezt követően a biztosítási alkusz köteles az adott kockázat elvállalása szempontjából ésszerűen szóba jöhető biztosítótársaságok ajánlatait bemutatni, a biztosítótársaságok ajánlatait és biztosítási termékeit összehasonlítani, az objektív biztosításszakmai szempontok mentén lefolytatott piacelemzés alapján javaslatot tenni az ügyfél feltárt igényei, szükségletei és kockázati viszonyai alapján a legalkalmasabbnak ítélt biztosítói ajánlat kiválasztására, továbbá köteles közreműködni az ügyfél által kiválasztott biztosítóval való szerződéskötésben.

(8)Az adott kockázat elvállalása szempontjából ésszerűen szóba jöhető biztosítótársaságok ajánlatainak elemzése és az ügyfél feltárt igényeinek, szükségleteinek és kockázati viszonyainak megfelelő ajánlat kiválasztására irányuló szaktanács kialakítása során, a biztosítási alkusz különösen a biztosítók szakmai, kárrendezési és adminisztratív felkészültségét, valamint díjajánlatát és biztosítási feltételeik versenyképességét köteles figyelembe venni.

(9)A biztosítási alkusz köteles írásban rögzíteni azokat az indokokat, amelyek az ügyfél által kiválasztott biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják.

(10)Nem terheli a (7) bekezdés szerinti kötelezettség az alkuszt, ha (i) a biztosítási szerződés megkötése előtt tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot a konkrét és indokolt esetben nem támasztja alá a piacon hozzáférhető kielégítő számú biztosítási szerződés elemzése és az ügyfél ennek ismeretében fenntartja megbízását, továbbá, ha (ii) az ügyfél feltárt igényeinek, szükségleteinek és kockázati viszonyainak megfelelő biztosítási konstrukciót vagy terméket a piacon egy biztosító sem kínál, de az alkusz a (9) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vételével kiválasztott biztosítóval együttműködve, kidolgozza egy olyan biztosítási konstrukció feltételrendszerét, mely az ügyfél igényeinek megfelel.

Függetlenség

(11)A biztosítási alkusz, mint független tanácsadó mindenkor ügyfele érdekeinek az elsődlegessége alapján köteles eljárni. Az alkusz ennek akkor tesz eleget, s eljárása akkor független, jogszerű és egyúttal etikus és elégíti ki a biztosítási alkuszokkal szemben megfogalmazott szakmai követelményeket, ha tevékenysége során minden befolyástól mentesen jár el és szerződéses kötelezettségeinek teljesítése során megbízója érdekeit soha nem sorolja saját érdekei mögé.

(12)Az alkuszi függetlenséggel összeegyeztethetetlen a biztosítótársaságokkal létesített minden olyan és az ügyfél előtt fel nem tárt kapcsolat, közvetett vagy közvetlen részesedési viszony, megállapodás, elszámolási módszer és konkrét jogcímétől függetlenül minden olyan pénzbeli, vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, mely alkalmas arra, hogy érdekellentétet teremtsen a biztosítási alkusz és ügyfele között, és végső soron befolyásolja a biztosítási alkusznak a biztosítók közötti választással kapcsolatos tanácsát.

Díjazás és átláthatóság

(13)A biztosítási alkusznak alapvető joga, hogy az általa nyújtott szolgáltatás ellentételezéseként, megfelelő és tisztességes díjazásban részesüljön.

(14)A biztosítási alkusz díjazása a biztosítási díjba beépített jutalék útján történik, amelyet az a biztosító köteles megfizetni, amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja. Az alkusz - különösen, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra, vagy olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja jutalékot nem tartalmaz - díjazásáról a megbízóval közvetlenül is megállapodhat.

(15)Az ügyfél erre irányuló kifejezett kérésére a biztosítási alkusz köteles tájékoztatást adni az ügyfél által fizetett, vagy fizetendő biztosítási díjba épített jutalék mértékéről, valamint konkrét jogcímétől függetlenül minden egyéb olyan pénzbeli, vagy természetbeni előnyről, szolgáltatásról, juttatásról és ellentételezésről, amelyben a biztosítási alkusz az ügyfél kockázatait elvállaló biztosítótól és/vagy annak viszontbiztosítójától, vagy harmadik személytől, az ügyfél biztosítási kockázatainak az elhelyezésére tekintettel, vagy azzal összefüggésben részesül.

20.§

(1) A Szövetség tagjai kötelezettséget vállalnak egymás közötti kapcsolatukban az alábbi szabályok érvényesítésére.
(2) A tisztességtelen verseny tilalma:

Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, illetőleg valós tény hamis színben történő feltüntetésével más alkusz jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni, vagy veszélyeztetni. Hírnévrontásnak minősül különösen:
- a más alkuszt, annak működését, piaci szerepét lekicsinylő, üzleti és szakmai megbízhatóságát kétségbe vonó kijelentés
- olyan tény állítása, amely nem, vagy csak a versenytárs jelentős és méltánytalan érdeksérelme árán ellenőrizhető
- a más alkuszra vonatkozó olyan adat, vagy információ híresztelése, amely alkalmas lehet az ügyfelek, vagy a biztosítók bizalmának megingatására.
Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, vagy az érintett alkusz hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozni. Üzleti titoknak minősül minden olyan, az alkusz tevékenységéhez, érdekköréhez kapcsolódó adat, információ, tény, vagy megoldás, amelynek titokban maradásához az érintettnek érdeke fűződik
Tilos biztosítóhoz olyan felhívást intézni, mely kifejezetten más alkusszal fennálló együttműködés felbontását, vagy ilyen együttműködés létrejöttének megakadályozását célozza
Tilos ügyfélhez - különösen az a) pontba ütköző módon, vagy az ügyfél megtévesztésével - olyan felhívást intézni, vagy olyan ajánlatot tenni, amely más alkusszal fennálló alkuszi megbízás felbontására, vagy ilyen megbízás létrejöttének megakadályozására irányul
Nem vonatkozik a d) pontban említett tilalom:
- az alkusz saját szolgáltatásainak az ügyféllel az üzleti szokásoknak megfelelően történő ismertetésére
- az ügyféltől korlátozott terjedelmű - pl. szaktanácsadásra, átvilágításra, speciális biztosítási konstrukció közvetítésére vonatkozó - megbízás elfogadására, különösen, ha a szóban forgó szolgáltatásra az ügyféltől egyébként megbízással rendelkező alkusz nem képes
- a nyilvános pályázaton történő részvételre
(3) A nyilvános pályázat esetét kivéve, ha az alkusz tudomást szerez arról, hogy az ügyfél más alkusz részére is, az övével lényegileg azonos tartalmú megbízást adott, a Szövetség ajánlja, hogy az érintett alkuszok egymással vegyék fel a kapcsolatot és közösen lépjenek fel az ügyfélnél annak érdekében, hogy az eldöntse, közülük kinek kíván megbízást adni, vagy állapodjanak meg arról, hogy egymás méltányos érdekei szetti előtt tartásával a megbízástál melyik alkuszfok) lépnek) vissza.
(4) Abban az esetben, ha az ügyfél az alkuszi megbízást felmondja és a kizárólag, vagy döntően a korábbi alkusz által kidolgozott, vagy szakmailag előkészített biztosítás kezelésével más alkuszt bíz meg, a Szövetség ajánlja, hogy az újonnan megbízott alkusz az első üzleti év költségtérítését (jutalékát) a korábbi alkusz részére megállapodás alapján - részben engedje át.
(5) Nem etikus az üzletkötésért járó költségtérítést (jutalékot), vagy annak egy részét a biztosító, vagy az ügyfél alkalmazottjának, vagy képviselőjének felajánlani, vagy az üzlet létrejöttéért másnak anyagi, vagy egyéb előnyt nyújtani.

21.§ Az ügyféllel való érintkezés szabályai:

(1) Tilos az ügyfelet (ide értve a leendő ügyfelet is) megtéveszteni. Ennek minősül különösen:

Az alkuszról, annak tulajdonosairól, vagyonáról, szolgáltatásairól és ügyfélköréről szóló valótlan tájékoztatás
A biztosítási szerződés, vagy szolgáltatás tekintetében valótlan tény, vagy való tény megtévesztésre alkalmas módon történő állítása
A biztosítási szerződésre vonatkozó lényeges körülmények elhallgatása
Az egyes elemeket kiragadó, hamis összehasonlítás
Az írásbeli dokumentumoktól eltérő szóbeli ígéret, vagy információ
(2) Az üzletkörűk üzleti kapcsolataik során kötelesek egyértelműen megnevezni az őket alkalmazó társaságot, szerepéről - szükség esetén az alkuszi tevékenység mibenlétének tisztázása utján - teljes körű tájékoztatást adni, továbbá személyazonosságukat (pl. névjegy átadásával) megfelelően igazolni.
(3) Tilos az olyan tájékoztatás, amely az alkuszt kizárólag a külföldi, vagy a hazai tulajdonlás (tulajdonosi szerkezet) okán tünteti fel kedvező színben. Ez a tilalom nem zárja ki a nemzetközi tapasztalatokra, vagy a hazai hagyományokra való tárgyszerű hivatkozást.

22.§ Eljárás versenyetikai ügyekben:

A Szövetség versenyfóruma a Szövetség elnöksége. Annak összehívását versenyetikai ügyben bármelyik tag - a panasz okának, esetleg a panasszal érintett más szövetségi tagnak a pontos megjelölésével és az eset szabatos leírásával - írásban bármikor kezdeményezheti. Az elnökség a panaszt az összes érintettnek eljuttatja, s megkísérli a felek között a méltányos érdekek kölcsönös figyelembe vételével történő kollegiális egyeztetést. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az elnökség ésszerű időn belül tárgyalást tűzhet ki, ahol az érintett felek véleményüket ismét előadhatják. A tárgyaláson a Szövetség bármely tagja részt vehet. Az elnökség a vitában állást foglal, amelyet - ha csak az bármely tag méltányolható üzleti érdekét nem sérti írásban valamennyi taggal ismertethet.
(2) Az elnökség eljárása a tagot nem zárja el a jogi út igénybe vételétől a panasz által érintett más szövetségi taggal szemben. Az elnökség állásfoglalásának hatálya az érvek meggyőző erején alapul, jogi kötelezettséget nem keletkeztethet. Az elnökség jogosult azonban az elvi jelentőségű kérdésekben kialakított álláspontját a Szövetség soron következő közgyűlése elé tárni és annak - az Alapszabályba való felvétel útján kötelezővé tételét indítványozni.
(3) Abban az esetben, ha a panasz tárgyát képező ügyben elnökségi tag személy szerint, vagy az őt foglalkoztató tag bármely formában érintett, az ügy elintézéséből ez az elnökségi tag ki van zárva. Ilyen esetben az elnökség a tekintélyes szövetségi tagok köréből hív meg a közreműködésre az ügyben nem érdekelt biztosítási alkuszt.

21.§

(1) A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben az 1989. évi TI. Törvény szabályai az irányadók
(2) A jelen Alapszabályt a 2007. február 16. napján megtartott rendes közgyűlés határozatainak megfelelően a Szövetség tagjai a 11. § (9) bekezdésének alkalmazásával fogadták el.